Csak a szemünk ne lenne képes meggyógyítani önmagát?

617
HOZZÁSZÓLÁS:

A tizenkilencedik században egy német szemorvos, Ludwig Ferdinánd von Heimhoitz feltalálta a szemtükröt, amellyel lehetővé vált, hogy a szem belsejébe nézhessünk. Helmholtz kísérletei során egy gyertyalángnak a szemlencse elülső felületén tükröződő képét tanulmányozta.

A Helmholtz-elmélet

Ebből kiindulva dolgozta ki a szem alkalmazkodására vonatkozó elméletét Erre alapozta azután a szem működésére vonatkozó, általánosan elfogadott tételét, azt, hogy az alkalmazkodás a szemlencse alakváltozásából adódik, ez utóbbit pedig a sugárizom tevékenysége szabályozza.

Heimhoitz azonban nem adott kielégítő magyarázatot arra vonatkozóan, hogy ez az izom hogyan működik.  Azt is elismerte, hogy elmélete csupán valószínű, mivel a szemlencsén tükröződő kép változó és homályos — saját szavaival élve — “legtöbbször olyan életlen volt, hogy a láng kontúrja nem volt biztonsággal felismerhető.

Ennek az elméletnek megfelelően a rövidlátást, a távollátást és más töréshibákat megváltoztathatatlan állapotnak kellene tekinteni.

Aidous Huxiey A látás művészete c. könyvében, melyben a Bates módszerrel kapcsolatos saját tapasztalatairól számol be, megjegyzi; “Amennyiben helytálló az az ortodox vélemény, hogy a látószervek tényleg nem képesek működőképességüket maguktól is helyreállítani, akkor a szem teljesen más természetű, mint bármilyen más testrész Minden más testrész hajlamos ugyanis arra, hogy működőképességét maga is helyreállítsa, feltéve, hogy a körülmények ennek kedveznek.”

Vajon helyeselnünk kell-e azt a képtelen állítást, amely szerint egyedül a szemnek nincs meg az öngyógyító képessége? Az embernek elég alkalma adódik megtapasztalni, hogy a természet képes arra, hogy bármely testrészében gyógyító hatást fejtsen ki. Valójában a test olyan tökéletes felépítésű, hogy szinte azt állíthatjuk, természettől eredő képessége, hogy önmagát gyógyítsa. A bőr lelöki a mérgező anyagokat, a vérkeringés betegségeket küzd le, a tüdő képes fertőző gócok elszigetelésére. Még egy rákos daganat is képes lehet spontán gyógyulásra.

Csak a szem lenne az, amely nem képes ilyen regenerálódásra?

Mintegy ötven évvel ezelőtt, Dr. W. H. Bates szemorvos a New York-i Szem- és Fülklinikán és más intézetekben harmincezer ember szemét vizsgálta meg. Olyan tényeket fedezett fel, amelyek megdöbbentették, mivel ellentmondtak a Helmholtz-elméletnek.

Leginkább az a sok eset lepte meg, amikor a szemlencse műtéti eltávolítása után az alkalmazkodóképesség (akkomodáció) megújulását tapasztalta. Ha ez lehetséges, akkor Helmholtz tévedett. Ha a szem megtartja alkalmazkodóképességét akkor is, amikor a szemlencsét eltávolították, akkor az alkalmazkodóképességet más határozza meg.

Új felfedezések következtek. A Helmholtz elmélet szerint a töréshibák gyógyíthatatlanok. Dr. Bates azonban — miután egyre több beteget vizsgált meg és tartott hosszabb megfigyelés alatt úgy találta, a töréshibák olykor nemcsak maguktól elmúltak, hanem voltak olyan betegek, akiknél egy bizonyos töréshiba egy idő után egy másikká alakult át. Dr. Bates felismerte, hogy semmilyen töréshiba sem állandó, sőt még az egészséges szem normális látása is csak percekig tart. Az egészségi állapot változása a különféle feszültségek, az izgalom, nagy lárma — mind töréshibát okoz.

A megvizsgált személyek közül nagyon soknál semmiféle szemrendellenességet sem talált, a zavarnak más oka volt. Már régóta tudjuk, hogy a különböző testrészek egymást kölcsönösen befolyásolják. Egy merev láb hátfájdalmakat okozhat, mivel az addig keveset használt izmok hirtelen túlterhelődnek. Az elrontott gyomor fejfájást, míg a gond és idegesség emésztési zavarokat válthat ki. Egy pszichikus megrázkódtatás megtámadhatja a szívet és a vérkeringést, megbéníthatja a beszédet, merev tekintetet, valamint légzési nehézségeket okozhat.

Úgy tűnik, hogy a szem gyorsabban tükrözi a pszichikai zavarokat, mint bármelyik másik szerv. Többet elárul az általános egészségi állapotról, mint ahogy azt az átlagember sejtené. Szakavatott megfigyelő a szemben olyan zavarok jeleit képes felfedezni, mint például a cukorbetegség és a szifilisz, a tuberkulózis és az érelmeszesedés, a máj-, a pajzsmirigy vagy a vesepanaszok, a gerincvelő-megbetegedések, ill. az őrület vagy a terhesség jelei.

A szem árulkodik először az általános bágyadtságról, a túlzott alkoholfogyasztásról, a dohányzásról, vagy az elsősorban álmatlanságot okozó zilált életmódról.

A szem — ugyanúgy, mint a test többi része — diétát igényel, és erre megfelelően reagál is, ártanak neki a rossz, gennyes fogak is. Minden fizikai megbetegedés így a láz, a fertőzés vagy akár a hőség és a hideg gyors váltakozása is — átmeneti töréshibákat okozhat. Noha ugyanaz a vérkeringés táplálja a szemet és általában ugyanazokra a hatásokra reagál, mint a szervezet többi része, a Helmholtz-elmélet szerint azoktól teljesen eltérő fiziológiai törvényszerűségeknek kellene engedelmeskednie.

617
HOZZÁSZÓLÁS:
loading...

Hozzászólások |

Összesen eddig
0

És te mit gondolsz erről?
Neked mi a véleményed a témáról?

Szólj hozzá

| Mondd el a véleményed

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

 

<strong>Válogatott</strong> készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
Válogatott készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
<strong>Válogatott</strong> készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
Miért jó ha regisztrál?

Első kézből értesülhet új terápiákról gyógymódokról!

Első kézből értesülhet akciós vásárlási ajánlatokról!

Login



Elfelejtette jelszavát?
Regisztráció! [ bezár ]
Miért jó ha regisztrál?

Első kézből értesülhet új terápiákról gyógymódokról!

Első kézből értesülhet akciós vásárlási ajánlatokról!

Felhasználó létrehozása!



Már regisztrált? Jelentkezzen be! [ bezár ]

Elfelejtette jelszavát?


[ bezár ]